Egy pillanatra lehunytam a szemem. A cinizmusuk határtalan volt.
Azt akarták, hogy vigyem el a balhét a fia bűneiért.
Azt akarták, hogy a nevemmel és a hitelemmel mossam tisztára a céget a Chevron előtt.
Aztán megalázva, csökkentett bérért dolgozzam a féltestvérem alatt, miközben ők a zsebükbe tömik a milliárdos felvásárlási pénzt.

Lassan becsuktam a mappát. Két ujjal, kimérten visszatoltam Wallace elé.
– Nem.

Wallace arca elvörösödött:
– Julian, te nem fogod fel a jogi következményeket! Elpusztítunk a bíróságon!
– Nem írok alá olyan papírt, amiben olyan bűnöket vállalok magamra, amiket a te alkalmatlan unokaöcséd követett el.

Apám ökle hatalmas robajjal csapódott a mahagóniasztalra. Felugrott a székéből, a szemei vérben forogtak:
– Te hálátlan féreg! Tönkreteszlek! Évekre bíróságra rángatlak, eladom a házadat a fejed felől! Gondoskodom róla, hogy ebben az államban még egy benzinkúton se kaphass állást!

Hagytam, hogy a szavai elhaljanak a teremben.
Aztán nyugodtan Diana Torres felé fordultam, aki mindaddig egyetlen szót sem szólt, csak mozdulatlanul figyelte az eseményeket.
– Diana. Ön hisz nekik?

Diana lassan lecsukta a tabletjét, felállt, és a kezét a táskájára tette. A tekintete hidegebb volt, mint az északi sarki szél:
– Természetesen nem.

A szobában megfagyott a levegő. Sylvia megdermedt, Preston szemei elkerekedtek.
Diana kinyitotta a táskáját, és három vastag dossziét helyezett a mahagónilapra:
– A Chevron nem hagyatkozik családi pletykákra. Amint az odesszai leállás híre elért hozzánk, azonnali független műszaki és jogi vizsgálatot rendeltem el.
Odanyúlt az első jelentéshez:
– A Corpus Christi-i terminál SCADA-rendszerének digitális feketedoboza megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltatott. A manuális bypass-felülbírálást csütörtök délután 14:12-kor hajtották végre. A felhasznált mesterkód Preston Vance nevére volt kiállítva. A szerverek naplófájljai rögzítették, hogy Julian Vance hozzáférését hajnali 2:00-kor véglegesen törölték a rendszerből. Julian fizikai és digitális képtelenség volt, hogy ott legyen.
Diana átlapozott a második dossziéra:
– Ezen felül birtokunkban van Hector Ramos főgépész és a teljes műszak eskü alatti vallomása, kiegészítve egy nagyfelbontású videofelvétellel, amelyen tisztán látható, ahogy Preston Vance személyesen utasítja a biztonsági protokollok megsértésére a személyzetet.
Ezután Prestonra nézett, aki úgy roskadt össze a székében, mintha gyomron vágták volna.
– És ami a legfontosabb – folytatta Diana, és most már egyenesen Gregory szemébe nézett. – A Chevron zéró toleranciát alkalmaz a hazugsággal, a biztonsági hanyagsággal és a vezetésbeli alkalmatlansággal szemben. Nemcsak az életveszélyes üzemeltetés forog kockán, hanem az is, hogy a Vance Holdings vezetése megpróbált hamis vádakkal bűnbakot képezni a saját korábbi csúcsvezetőjéből, hogy megvezesse a megbízóját.

Diana Torres mély levegőt vett, és kimondta a végső ítéletet:
– A mai napon, 10:30-i hatállyal a Chevron Corporation azonnali hatállyal, súlyos szerződésszegés miatt felmondja az 1,2 milliárd dolláros Master Service Agreementet a Vance Pipeline Holdingsszal. A jogi osztályunk ezzel egyidejűleg benyújtja a keresetet az eddig keletkezett káraink, a kiesett bevételek és a kötbérek megtérítésére, amelynek összege meghaladja a nyolcvanmillió dollárt.

A szobában síri csend támadt.
Sylvia kezéből kihullott a táska, a tartalma a padlóra szóródott.
Wallace üveges tekintettel bámult maga elé.
Preston a tenyerébe temette az arcát, és halkan zokogni kezdett.

A felvásárlás, amire hetek óta készültek… a vagyon, amit meg akartak kaparintani… egyetlen pillanat alatt semmivé foszlott. A Chevron-szerződés nélkül a cégük egy üres, adóssággal terhelt héj volt csupán.

Gregory megingott. Két kézzel kapaszkodott az asztal szélébe, mintha a padló süllyedne alatta. Lassan felém fordította a fejét. A tekintetében már nyoma sem volt a gőgnek; csak a puszta, megalázó rettegés maradt:
– Julian… fiam… Kérlek. Beszélj vele. Hozd helyre ezt. Bármit megadok. Megkapod a részvények harminc százalékát. Nem, negyvenet! Azonnal kinevezlek vezérigazgatónak! Átadom a céget! Csak ments meg minket!

Két nappal ezelőtt még értéktelen szemét voltam a szemében. Most, hogy a birodalma kártyavárként omlott össze, az egész vállalatot a lábaim elé vetette volna.

Lassan benyúltam a zakóm belső zsebébe, és elővettem az Apex Infrastructure szerződését és a hivatalos kinevezési okmányomat. Letettem az asztalra, pontosan apám reszkető kezei elé.

– Késő, Gregory. Nekem már van munkám.
Apám lepillantott a dokumentumra, és a szemei kikerekedtek:
– Az Apex…? Te átálltál Sterlinghez?!
– Én nem álltam át senkihez. Én oda mentem, ahol tisztelik az emberi méltóságot és a szakmai munkát.

Diana felé fordultam:
– Igazgató asszony, az Apex készen áll az átvételre?
Diana Torres halványan elmosolyodott, és bólintott:
– Az Apex Infrastructure ma reggel 8:00-kor benyújtotta a vészhelyzeti átvételi tervet. A Chevron jóváhagyta. A teljes 1,2 milliárd dolláros portfóliót átcsoportosítjuk az Apexhez. Feltételezem, a szakembergárda készen áll.
– A csapatok a helyszíneken várják a parancsomat – feleltem határozottan. – Odessza hat órán belül újraindul a frissített engedélyekkel. Hector már úton van, hogy átvegye az új szivattyútelepítést. Gideon nehézgépei pedig már mozognak Tulsa felé.

Felálltam a székről, begomboltam a zakómat, és mélyen apám szemébe néztem:
– Tudod, apa… egy dologban igazad volt a telefonban.
Gregory némán, megtörten nézett fel rám.
– Az átszervezés valóban rendkívül hatékony volt.